MNB-ügy: terítette lapjait az Állami Számvevőszék elnöke

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke terjedelmes interjút adott a 444-nek. 

A lap rögtön a beszélgetés elején azt a kérdést tette fel neki, hogy fennáll-e Matolcsy György volt jegybankelnök büntetőjogi felelőssége. Erre Windisch azt felelte, hogy Matolcsy büntetőjogi felelőssége a vizsgálatukban nem merült fel. Mindezt azzal magyarázta, hogy a volt jegybankelnök nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban. Valamint a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem töltött be vezető tisztséget. Az ÁSZ-elnöke itt kijelentette, hogy szerintük elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt.

Majd hangsúlyozta, hogy hogy szerintük, hiszen 

A 444 azzal folytatta, hogy bár igaz, hogy Matolcsy György egyikben sem volt benne, de alapítóként kapott jelentéseket, és csak azután gyakorolta a kontrollt, hogy Windisch felkérte erre, valamint a felügyelőbizottságot is az MNB vezetése jelölte ki. Valamint az ÁSZ jelentésében leírtak alapján is számtalan mulasztást követett el Matolcsy György. Erre az ÁSZ-elnök úgy reagált, hogy sem azt nem tudja megerősíteni, hogy Matolcsy Györgynek nincs büntetőjogi felelőssége az ügyben, sem azt, hogy van.

Mint fogalmazott, „a mi vizsgálatunk az alapítványra terjedt ki, és ott az ő személyes büntetőjogi felelősségével kapcsolatban nem merült fel gyanú. Az alapítói jogok viszonylag lazák. Azt a feladatát ellátta, hogy legyen kijelölve felügyelőbizottság – akik aztán személyes vagyonukkal felelnek a feladatuk ellátásáért –, a beszámolók beérkezését nyomon követték. Az más kérdés, hogy szerintünk ezek a beszámolók nem voltak kellően informatívak és tartalmilag megfelelőek ahhoz, hogy valós kontrollt lehessen gyakorolni”– ismertette Windisch László.

A Számvevőszék elnöke az interjúban azt is felidézte, hogy mikor a felhívására Matolcsy György ellenőrzést rendeltetett el az alapítványnál, már ő is látta, hogy nem stimmeltek a korábbi tájékoztatók, és erről tájékoztatta is az ÁSZ-t. Windisch szerint mindez azért történhetett meg, mert valószínűleg nem olyan mélységben végezték el a kontrollfeladatot, amilyen mélységben az ÁSZ, „de egy alapítónak ez nem is feltétlenül dolga. Az akkor még könyvvizsgálói jelentéssel megerősített alapítványi beszámolókból nem látszott, mekkora a baj” – húzta alá.

„Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv”

A lap az iránti érdeklődésére, hogy az MNB igazgatóságának tagjaként milyen jelentéseket látott, 2019-ig, amíg a szervezet alelnöke volt jobban működtek az alapítványok, Windisch László azt felelte, hogy az első alapítványok 2014-ben jöttek létre, az alapítói jogokat nem az igazgatóság és nem is a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős alelnök gyakorolta. Majd valamivel később azzal folytatta, hogy a 2019 előtt működő jegybanki alapítványokat nem vizsgálták, ahogy 

„Mi azt néztük meg, hogy a PADME hogyan kezelte a rá bízott közvagyont. A befektetési struktúra – az alapkezelőkkel és különböző cégekkel – 2019 után jött létre, a kifogásolt döntések 20-21-ben születtek. Ezt feltártuk, feljelentést tettünk. Ez nagyon súlyos ügynek látszik, mégis, mintha a konkrét ügy nem igazán érdekelné a kérdezőket” – jegyezte meg az újságírónak.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy elődjét, Domokos Lászlót nem tartja felelősnek azért, hogy ezek az ügyek csak most derültek ki, mert az Állami Számvevőszéknek egészen más a szerepe és feladatköre, mint ahogy az sokszor a sajtóban megjelenik. „Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv – még ha én ilyen szemléletben is végezném a munkámat – , hanem a parlament pénzügy-gazdasági ellenőrző szerve” – szögezte le a jelenlegi elnök.

Windisch László arra a felvetésre, hogy úgy tűnik, mintha a szóban forgó vizsgálat hátterében politikai vagy személyes okok állnának, úgy reagált, hogy 

Windisch az időzítés kapcsán pedig azt mondta, hogy jogszabály írja elő a jelentés elkészülte utáni lépéseket. Ebben benne van, hogy az ellenőrzött véleményezheti a jelentést, amire mi 30 napon belül válaszolunk, és zárómegbeszélést is lehet tartani. Ezt az ellenőrzést pedig úgy tudták lezárni, hogy Matolcsy György még véleményezhette az MNB-ről szólót, az általa kinevezett kurátorok pedig az alapítványét, viszont a dokumentumot már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt publikálták. 

Varga Mihály hivatalba lépése kapcsán az ÁSZ-elnök pedig úgy nyilatkozott, hogy „most van egy hiteles, új jegybankelnök, aki maga is hitet tett az anomáliák kivizsgálására és rendbetételére. Sokkal szerencsésebbnek tartom, hogy így ért véget a vizsgálat, és nem máshogy”.

Az új jegybankelnök kapcsán ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Vargától egy „erős visszajelzés” volt, hogy több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett, de „feketén-fehéren nem foglalt állást”. „Szerintem neki hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy a kérdésben tájékozódjon. (...) Amit leírtunk, az bizonyítékokkal alá van támasztva. Egyébként a probléma létét Matolcsy György maga is elismerte, hiszen ő tájékoztatott arról a belső vizsgálatról, ami a mienkkel összhangban azt állapította meg, hogy a fizetésképtelenség veszélye is fennáll az alapítványnál” – emlékeztetett.

Magyar Péter az ÁSZ-vizsgálat kapcsán sem mondott igazat

Végül azt is elárulta, hogy folyik-e vizsgálat a Tisza Párt ellen. Windisch László itt határozottan leszögezte, hogy Magyar Péter tett ilyen kijelentéseket, ebből „természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem lassan kétpólusúvá formálódik, amelynek mindkét oldalán erős párt áll. Ezeknek a pártoknak az ellenőrzése – gazdálkodási, finanszírozási szempontból is – mindkét oldalon nem kell, hogy történjen, inkább előbb, mint utóbb”. 

 hogy a gazdálkodásának szabályossága és átláthatósága biztosítva legyen, az esetleges hibákat pedig kijavíthassa” – húzta alá az ÁSZ-elnök. 

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád